2008. április 22., kedd

A nagy ellenség

Mi lehet az a szörnyeteg, ami titkos, nyálkás utakon járva kora tavasszal puszít? Eső után megnő az étvágya, és a gyönyörű, dédelgetett hostákból csak szétcsámcsogott foszlányokat hagy. A friss, ropogós salátafejeket és egyéb zsenge zöldségeket kiváló étvággyal fogyaszt, a kertészeket sírógörcsbe kergetve...
Ez bizony a csiga. Aki a hostákat szereti, a csiga a barátja nem lehet.
Többféle mód van a távoltartására.
Csigaölő szerek (csak végszügség esetén folyamodjunk ehhez!
Az ágyásokat körbeszórjuk hamuval (már akinek van otthon).
És a legeredményesebb, a kézi erővel történő gyűjtögetés. Ezt javaslom.
Érdemes deszkákat rakni az ágyások közelébe, ez alá igen szeretnek bebújni, innen könnyen begyűjthetők. Egy nagy zivatar után mindenfelé kolbászolnak a kertben, illetve a növények töveinél, a lelógó levelek alatt bújnak meg. Csak egy vödör, és némi sasszem szükséges. Ezután én a szomszéd csirkéinek dobálom át őket, illetve házuktól megfosztva a rigók is szeretik. Kiváló proteindús táplálék...
A képen egy klasszikus tettenérés látható. Reggelizés közben találtam erre a vérengző példányra a hosta ágyásomban...


Nincsenek megjegyzések: