Az első lépés

Minden út az első lépéssel kezdődik, ez most itt az.
A házunkat 2005 augusztusában vettük, egy nyugdíjas német házaspártól. Elsőre megfogott minket a burjánzó kert.
A több, mint tíz éve ültetett növények addigra szép park benyomását keltették.
Voltak azonban olyan részei is, amik nem annyira tetszettek. Ilyen volt a bejárat előtti nagy üres térség közepén helyezkedő "medence", ami valójában egy óriási két méter mély betonteknő volt. Emma kettő, Iván fél éves volt ekkor. Azt hiszem érthető az aggodalmunk...
A telken elképesztő mennyiségű kerítés volt (vagy kerítés betonalap), és hatalmas épített kutyaházak. Később kiderült, a házat építő házaspár bernáthegyiket tenyésztett...
A hátsó részt kettészelte egy hatalmas sövény, ami eleinte tetszett nekünk, de végül be kellett látnunk, hogy nagyon nem praktikus.
Vérző szívvel szedettük ki következő évben, hiszen gyönyörű dús volt. Áldozatul esett még egy-két cseresznyefa (betegek voltak) is.
Mégis vidáman költöztünk be kis fészkünkbe, elkezdődött a nagy kaland a saját kerttel...